A Formula-1 a "ground effect" éra utolsó szezonjának néz elébe. Számos megválaszolatlan kérdés áll előttünk és reméljük temérdek izgalmas verseny. A legnagyobb kérdés persze, hogy Verstappen képes lesz e sorozatban ötödször a Forma-1 királyává koronázni magát.
Természetesen a legfontosabb, hogy miként alakul a csata az élen. Ha a tavalyi szezon második feléből indulunk ki, akkor a Ferrari és a McLaren párharcára számíthatnánk, azonban nem lehet szó nélkül elmenni 2026 mellett, amikor az F1 eddigi legnagyobb aerodinamikai szabályváltozása jön és az új motorformula is életbe lép.
Nem tudni pontosan, hogy melyik csapat mikor áll át a 2026-os autó fejlesztésére teljes gőzerővel. Persze mindenki dolgozik már rajta, a kérdés, hogy melyik csapatnál milyen munkaerő megosztás eszközöl 2025-ös és 2026-os járművek fejlesztése között. Feltehetően azok a csapatok melyek közvetlenül az élen lesznek, év közben is koncentrálni fognak a 25-ös autó fejlesztésére, hogy az idei világbajnoki címet megnyerjék. Azok pedig akik a dobogó alatti pozíciókért lesznek csak harcban hamarabb elengedhetik ezt az évet.
Én négy csapat világbajnoki esélyére látok valós esélyt: a Red Bull, a McLaren, a Ferrari és a Mercedes alkotja majd az elképzelésem szerint az élmezőnyt, ahogy tavaly is. Ami a legcsodálatosabb, hogy alsóhangon négy versenyzőről elmondhatjuk, hogy reális esélye van harcolni a világbajnoki címért, ami a 2010-es évet idézheti fel bennünk.
Véleményem szerint a Mercedes fogja leghamarabb azt mondani, hogy “Akkor inkább 2026-ban”, hiszen Antonellivel (aki bár roppant tehetséges, de még nagyon tapasztalatlan) a fedélzeten aligha lesznek képesek két autóval a közvetlen élmezőnyben autózni (ha még a technika meg is van hozzá), így a konstruktőri vb címre eleve nem nagyon van esélyük. Bár a technikai gárdájuk látszólag még mindig nem érti teljesen a szabályrendszer működését, így én nem látok reális esélyt arra, hogy a legjobb technikával ők álljanak elő. Ezt ékesen bizonyította a tavalyi év, amikor ugyan ötször is tudtak nyerni, de mindig volt valamilyen átlagostól eltérő faktor, amely az élre röpítette őket, és sokszor maguk sem tudták pontosan, hogy miért is mennek ennyire jól ezeken a versenyeken. Ez leginkább a vegasi fordulóra volt igaz. Még mindig nem értik teljesen, hogy miként az autót a hőn áhított optimális beállítási tartományba hozni. Ha ezt meg tudják fejteni, akkor Russellel esélyük lehet az VB címre.
A Red Bull hasonló a cipőben jár, mind technikai (bár más okú), mind versenyző fronton Liam Lawson révén, bár náluk Verstappen önmagában elég indok lehet az autó év végéig való fejlesztésében, amennyiben bármi esélyük is van az egyéni VB cím megszerzésére. Az biztos, ha már olyan szintű autót építenek, mint amivel 2024 második felében rendelkeztek, akkor azzal Verstappen már versenyben tudna lenni és a konzisztenciája (amennyiben az élen gyakori őrségváltás lesz) meghozhatja az újabb sikert.
A Ferrari egy rizikós utat választ: a már tavalyi év második felében kitűnően működő autó 99%-át lecserélik, vagyis szinte teljesen új technikával állnak elő. Ez egyértelmű üzenet a 2025-ös bajnoki ambíciót illetően. Nincs 2026-ozás, hanem nyerniük kell minél előbb. A vörösöknél persze az lesz a legérdekesebb, hogy hogyan alakul a csapaton belüli párharc. Hamilton 2024-ben korántsem ment jól, de a “race-craft” és a versenytempó még mindig elég erős volt. Jó mérce lesz az idei év mindkettejük számára, hogy kiderüljön hol is tartanak ők és mennyire jó versenyzők valójában. Hamilton alapvetően arra panaszkodott, hogy a nyers tempója hiányzik (amit jól mutat a Russelltől való hatalmas időmérős veszteség). Leclerc esetében pedig inkább fordítva van, bár a 2024-es szezonban sokat fejlődött a versenyteljesítmény terén és az év egyik legjobb teljesítményét nyújtotta.
Én arra számítok, hogy szombatonként Leclerc szignifikáns előnyben lesz (1-2 tized), azonban vasárnap nem lesz nagy különbség. Ha világbajnoki esélyük lesz, akkor egyértelműen Leclerc lehet az, aki véleményem szerint megragadhatja azt. Egyrészt a gyorsabb nyers tempójának és egyre kifinomultabb vasárnapi vezetésének, másrészt pedig az óriási csapaton belüli beágyazottságának köszönhetően.
A McLaren tekintetében a legnagyobb kérdőjelek szintén a belharcokat övezik. A tavalyi szezon egyes szakaszaiban úgy tűnt, hogy Piastri képes Norris fejére nőni. Az teljesen biztos, hogy a tempója megvan ahhoz, hogy harcra kelljen csapattársával, azonban a konzisztencia még hiányzik. Mindenesetre csapatmunkából csillagos ötösre vizsgázott a két versenyző, akár a Magyar nagydíj, akár a Brazil sprintet tekintve. Egyedül az Olasz nagydíjon történt csörte volt az, amit nem volt képes uralni a csapat, bár amint egyre közelebb kerülnek majd egymáshoz, úgy lesz nagyobb és nagyobb kihívás a csapatvezetés részére a belviszályok kezelése.
A “papaya-szabályok” természetesen felülvizsgálásra szorulnak, de ezt legyen a McLaren legnagyobb gondja. Technikai szempontból a 2024-es csodálatos és univerzális versenygép továbbfejlesztése lesz a cél, amivel nagyon nem igazán tudnak tévedni. Én nagyon meglepődnék, ha a McLaren nem lenne ott az élmezőnyben…
A középmezőnyben én nem számítok nagy mozgolódásra, hiszen miden csapat nagyot szeretne dobni 2026-ban és bekerülni az élmezőnybe. Az ő tekintetünkben sokkal inkább a csapatot váltott versenyzők és az újoncok lesznek a figyelmünk kereszttüzében.
Az elmúlt években az F1-ben maradt, de arra feljogosító teljesítménnyel nem rendelkező versenyzők végre kikerültek a körforgásból és évek sínylődése után érkezhetnek a fiatalok. Már 2024 közben kikerült Logan Sargeant és Daniel Ricciardo, év végén pedig Bottas, Zhou, Magnussen és Perez. Mindannyiuk teljesítménye kevés volt az F1-hez, ha nem is volt egytől-egyig védhetetlen.
Ez viszont végre megfordította azt a tendenciát, hogy még az F2-es bajnokoknak is nagyon nehéz bekerülni az F1-be, nemhogy más újoncoknak. Viszont jövőre végre érkezhet Bortoleto, Antonelli, Bearman, Hadjar, Doohan és első teljes szezonját futhatja Lawson is. Illetve immár az Alpine háza táján Colapinto is ott van, bármikor készen arra, hogy felváltsa az esetlegesen rosszul teljesítő Jack Doohant.
Én a legerősebb teljesítményre Bortoletotól és Antonellitől számítok. Az elmúlt évek eredményei világosan megmutatták, hogy az elmúlt időszak utánpótlás szériából messze a két legkiemelkedőbb versenyző voltak. Eközben Lawson előléptetésének, de még jobban Doohan debütálásának teljesítmény fedezetét nem látom.
Nincs kétség afelől, hogy rendkívül érdekes évnek állunk elébe. Rengeteg izgalmas csapattárs dinamika, a négy élcsapat versenye, a rengeteg új szereplő (nem csak a versenyzői szinten, de a csapatok felsővezetésében is) pikánssá teheti a ground effect éra utolsó évét.
képek: Pirelli