Dominika01 • 1 hónap
A dohai loungeokról szóló bejegyzés óta eltelt közel egy évben történt egy és más a dohai repülőtéren, melyeket csak most tudtam személyesen is megnézni. Még decemberben álltunk meg átutazóban, hogy megnézzük a repülőtér két (aránylag) új részét.
A dohai Hamad Nemzetközi Repülőtér a tíz évvel ezelőtti átadása óta folyamatosan bővül. Eleinte csak a talpas Y alakú épület töve és szára volt forgalmas, majd folyamatosan épült be egyre több része az üres terminál épületnek. A legújabb része az Y két szára közötti beépítésével jött létre, melynek közepére egy valóságos beltéri dzsungelt, fölé pedig a szingapúri Changi Airport melletti Jewelt idéző tetőszerkezetet húztak.
Ha szeretnénk bejárni a dzsungelt, akkor az alsó részre a terminál fő szintjéről mozgólépcsővel vagy lifttel lehet lejutni. A kertet keresztülszelő sétányokon be lehet járni az egészet, helyenként padokat és pihenőhelyeket alakítottak ki, de azért vigyáznak arra, hogy ne legyen tele a hosszú átszállás alatt alvó utasokkal.
A terminál fő szintje háromszög alakú galériaként veszi körbe a kertet, a folyosó külső oldalán luxusmárkák üzleteivel, a korlát mellett pedig kávézókkal. Ezen a szinten még egy lombkorona sétány is kanyarog a lombok között. A terminál fő szintje feletti újabb galéria maga az impozáns méretű Al Mourjan Garden Lounge.
Ez az exkluzív váró az eredeti Al Mourjan Lounge tehermentesítésére épült. A repülőtér átadása óta az utasforgalom megtöbbszöröződött és a business utasok számára fenntartott váró már nem volt képes kezelni a tömeget. Ez az étterem előtti sorbanálláshoz és ülőhely keresgéléshez vezetett, ami – érthető módon – kicsit felpaprikázta páromat a nem kevés pénzt fizető business utasokat.
Az új lounge egyszerűen hatalmas, a 700 fős elméleti befogadóképessége több, mint elég jelenleg. Párommal tizenöt órán keresztül teszteltük és egyszer sem tapasztaltunk zsúfoltságot. A lounge bejárata gyakorlatilag négy lift a Louis Vuitton bolt előtt, aminek lesz még jelentősége. Már itt lent ellenőrzik a belépést a fenti recepció helyett.
Az emeleten egy hatalmas előtérbe érkezünk, ahol a recepció és a bolt feletti Louis Vuitton Lounge bejárata található. Ezt hadd magyarázzam meg, bár én sem értem. Ez egy lounge a lounge-on belül, ami azt jelenti, hogy az ott fogyasztott dolgokért fizetni kell, mert az Loius Vuitton. Hogy ez kinek és miért lenne jó egy olyan helyen, ahol eleve széles büfé választék és à la carte menü áll rendelkezésre ingyen, azt nem tudom. Valószínűleg mások sem tudják, mert senkit nem láttam oda bemenni. De remélem, jó sok pénzt fizet a jelenlétért az LV a légitársaságnak.
A hatalmas váró az Y mindkét szárának galéria szintjét elfoglalja, lehet gyalogolni eleget. A recepciótól balra egy csendesebb rész van különböző fotelekkel és kanapékkal, leghátul pedig business részleggel. A lounge ezen részén csak néhány büfé pult van, ahol üdítők, sör, bor, pezsgő, tea, kávé és péksütemény áll rendelkezésre. A lounge egyik oldala teljesen nyitott és a garden lombkoronájára néz. Azt hiszem a világon egyedülálló kilátás ez egy repülőtéren.
A WC-kben a személyzet folyamatosan takarítja a fülkéket és mosdókat, minden vendég után áttörlik a felületeket. A mosdók mellett Dyptique termékek vannak és ezen a szinten már jár az egyénenkénti textil törülköző, melyek kis gúlákba vannak rendezve. Kérésre van fogkefe és borotválkozó készlet is. Természetesen zuhanyzási lehetőség is van és a spa részlegen masszírozásra is be lehet fizetni.
A hosszú átszállási időt alvással is lehet tölteni, ehhez külön szobák állnak rendelkezésre bőrönd tárolóval, minibárral, asztallal, takaróval és a Qatar Airways kínzóeszközével, a fekvőfotellel. A társaság ugyanis gondoskodik róla, hogy a business utasok irigykedjenek a first utasokra, teljesen vízszintes ágy ugyanis csak nekik jár az Al Safwa loungeban. A fekvőfotel olyan kényelmetlen volt, hogy én inkább a földön aludtam, a takarót magam alá terítve és ahogy keresgéltem a neten, mások is tettek már igy. További gonoszság, hogy a hangulatvilágítást nem lehet lekapcsolni a szobában, így világosban kell aludni. A szoba maximum hat órára vehető igénybe, én hajnalban kitámolyogtam kérni hosszabbítást és mivel senki nem várt a szobára, végül nyolc órát maradhattunk.
A lounge másik fele a forgalmasabb étterem rész, ahol minden is van. A büfé pultokon a napszaknak megfelelő ázsiai, indiai és arab fogások találhatóak, a menüből pedig egyéb nemzetközi ételek is rendelhetőek. A büfé mellett kis tálkákban mártogatós szószok, kis adag saláták és sütemények is ki vannak rakva. Az egyetlen negatívum, hogy a desszert pulton régen tortaszeletek is voltak, most török édességek vannak helyettük, melyeket én annyira nem szeretek. Cserébe van jégkrém akár reggelire is, kértem is egy pisztáciát, (rumosdió nem is volt). A választékra nem lehet panasz, napokig tudtam volna próbálgatni a fogásokat. Számtalan asztal és bárpult van, a legforgalmasabb reggeli órákban is volt szabad hely. Rengeteg pincér szorgoskodik az asztalok körül, így a rendelés és szervírozás is gördülékeny.
Az alapos tesztelés után azt kell mondjam, hogy ez a lounge a hatalmas kapacitásával egy jó darabig elég lesz az business utasok kiszolgálására. A színvonal talán még magasabb, mint az eredeti – és továbbra is üzemelő – Al Mourjané, ha ez lehetséges egyáltalán. A pihenőszoba kínzása mellett az egyedüli negatív észrevételem az volt, hogy az ülőhelyek nagy része a hatalmas tér közepén van, néhány térelválasztó segítene növelni a privát szférát.
A törzsutas várók terén is történt változás, a terminál központi részén lévő gold és platinum lounge tehermentesítésére szintén nyílt egy váró az északi részen. Ez gyakorlatilag egy hatalmas terasz, rengeteg ülőhellyel, éttermi résszel és a WC mellett zuhanyzókkal. A dohai várókról szóló posztot frissítettem ezzel a változással.
< Előző bejegyzés Következő bejegyzés >
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még többet megtudni, kövesd a blog Facebook oldalát és Instagram profilját is, ha pedig van blog.hu felhasználói fiókod, a jobb felső sarokban beállíthatod követésre a blogomat, így értesítést kapsz, ha új cikk jelenik meg.
