Lakóautózni Ausztráliában jó kalandnak ígérkezik. A fiúk már teljesen be voltak zsongva. Hetek óta megnéztünk minden utunkba eső lakókocsit. :)
A telephelyen kaptunk magyarázatot, megmutatták amit kellett. 10 perc alatt sok infót kaptunk :)
A fiúk felpörögve rohangáltak hol a kocsiban, hol körülötte. Tettünk pár kört a parkolóban, majd nekiindutunk.
A bevásárlás után birtokba vettük a lakóautónkat, majd elkezdtünk gurulni. Az első megmérettetést a Sydneyből való kijutás jelentette, de vettük ezt az akadályt is. Ahogy később a következő 2400 km-t is minden probléma nélkül tettük meg.
Első megállónk Australian Botanic Garden volt. Egy hatalmas parkot kell elképzelni. Tó, patak, növények, sétautak, dombok. Kiélveztük a lakóautó adta kényelmet, és a park közepén ebédeltünk terített asztalnál.
A következő megállónk a Kék-hegység egyik legismertebb látványosság a Három-nővér sziklák volt. A sziklaperem tetejéről fenséges volt a látvány. Az alattunk elterülő érintetlen erdők és a sziklák látványa rabul ejtő volt.
Sajnos nem tudtunk sokáig maradni, mert közelgett a napnyugta és még szállást is kellett találnunk.
Másnap a Viktória-vízeséshez indultunk. Az úton fantasztikus sziklafaragásokkal örvendeztetett meg minket a természet.
A vízesés robaja már messziről jelezte, hogy hamarosan megérkezünk. Új-Zélandon már "hozzászoktunk" a gyönyörű vízesésekhez. Ezért a látványért is érdemes volt elindulni!
Visszafelé végig felfelé kellett mászni, így egy kicsit nehezebb volt az út. De a kilátóhoz megérkezve, legalább már felszállt a köd.
Az esti szállásunk egy tó partján volt. Fociztunk a parkban, kicseleztünk pár a fűben kószáló helyi madarat és aludtunk egy jót.
