Fantasztikus utazásunk a végéhez ért, így búcsút intünk Új-Zélandnak, Nelsonnak. Felejthetetlen élményeket, számtalan különleges tapasztalatot és életre szóló emlékeket viszünk magunkkal haza.

A következő napon egy újabb szigetre látogattunk el, a Likura Island-re. Ez a fő sziget másik oldalán található, így először egy hosszabb buszos út során kis ízelítőt kaptunk a vidéki Fiji-ből is. Végül megérkeztünk a kikötőbe, amely a sziget egy beljebbi pontján található. Innen egy kis hajóra szállva a Tuva folyó kanyarulataink mentünk végig, egészen a torkolatig, és végül át a közeli szigetre, a célállomásunkra. 

Itt is számos programmal szórakoztattak minket, és ismertettek meg a fiji kultúrával. Részt vehettünk egy kókusz dió show-n, ahol bemutatták a felbontásától az elkészítéséig tartó folyamatot. Természetesen kóstolással a végén.

A sziget itt is pazar pihenési lehetőségeket tartogatott, köztük a belső medence, a pálmafák alatti függőágyak, snorklingolás, kajakozás. 

Az ebédünket a helyi hagyományokhoz híven egy földbe vájt üregbe sütötték meg, rajta parázzsal. Ezen még ebéd előtt megmutatták a tűzön járást is. 

Ebéd  közben ismét egy táncos és énekes műsorral szórakoztattak. Most egy kicsit modernebb köntösbe bújtatva.

 A nap végét egy jópofa rákversennyel zártuk, ahol mindenki kapott egy számot, hogy melyik rákért szurkol. A megszámozott rákokat kiengedték a megrajzolt kör közepén, ahonnan versengve indultak el kifelé. A három leggyorsabb rák 'gazdája' jutalomba részesült. Szerencsés számválasztásunk után Tibi és Peti rákja is feljutott a dobogóra, így egy-egy kagylónyaklánc lett a nyereményük.

Az utolsó kirándulásunk alkalmával egy több szigetet érintő hajós kirándulásra mentünk. Korall zátonyokon úszkáltunk,  tengerből kinyúló homokpadokon napoztunk, új szigeteket fedeztünk fel, ugráltunk a tengerbe a hajó emeletéről.
Megnéztük a Számkivetett című film helyszínét, sokkal jobb kajánk volt mint Tom Hanksnek bármikor a filmben! Sőt még a lábnyomát is megmutatták a homokban :)
És még fotózkodtunk Wilsonnal is. :) 

Fantasztikus napot töltöttünk el, csodálatos helyeken!

A következő napon a környék felfedezésére indultunk egy kis csoportos buszos kirándulással. Nadi városában szálltunk meg, ennek kisebb-nagyobb nevezetességeihez látogattunk el.

Az első megállónk egy hindu templom volt, melynek gyönyörű épületegyüttesét járhattuk körbe. Az illem szerint a felnőtteknek egy kendőt kellett maguk köré tekerniük, és a cipőket is le kellett venni. Az épület körül még egy békésen legelésző szent tehénnel is összefutottunk.

Második megállónak egy suvenier boltba vezettek el bennünket. A vásárlási lehetőség mellett itt egy hagyományos kava ceremónián is részt vehettünk. A kava ital a Csendes-óceáni szigetvilág kultikus itala, melyet a kava növény szárított és porított gyökeréből, egy szertartás keretében készítenek el. Igen bizarr élményt nyújtott egy  bevásárló központ egyik sarkában részt venni ezen a bemutatón. A második bizarr élmény a kava íze volt :)

Nem éppen rezzenéstelen arccal ledöntöttük az italt és irány tovább, egy helyi piacra. Itt megismertettek bennünket több helyi zöldséggel és gyömölccsel, amikből a kóstoló után tudtunk frissen vásárolni is.

Teletömve a hasunkat finomságokkal, elindultunk a városunk melletti egyik faluba. A fidzsii emberek hagyományosan törzsekben élnek. Ez még a mai napig is sok helyen megmaradt, így a falvaik is egészen máshogy szerevződnek. Egy-egy falu lakói egy törzshöz tartoznak, középen a törzsfőnök házával, és annak szabályaival. 

Először megnéztük a faluhoz és környékhez tartozó iskolát. Itt az egyik osztály tartottak egy kis bemutatót nekünk. Az oktatás igen szerény körülmények között történik. Az oktatás főleg angolul zajlik, de természetesn a fidzsiül is tanulnak.

Majd körbevezettek a faluban is.

Fiji legnagyobb szigetének közepén egy nagy hegyvonulat fekszik, melynek sziluettje nagyon hasonlít egy alvó óriásra, így erről nevezték el (The Sleeping Giant) Következő állomásunk a hegyvonulat lábának fekvő kertbe vezetett (Garden of the Sleeping Giant).

Az utolsó megállónk egy hőforrásnál kialakított fürdő volt. Itt a hagyománynak megfelelően, először bekentük magunkat gyógyító iszappal, majd három egyre melegebb és melegebb medencében lemostuk magunkról az iszapot

Kihagyhatatlannak éreztünk egy trópusi szigetes utazást is, ha már a "közelben voltunk" Így felkerekedtünk és egy teljes hetet töltöttünk a Fidzsi-szigeteken.

Új-Zélandról 'már csak' egy 3 órás repülőútra találhatók Fiji, mely több mint 300 szigetből áll.  Szállásunk a legnagyobb szigeten (Viti Levu) volt. Innen fedeztük fel egy parányi részét a szigetnek. Különleges élmény volt ebbe a nagyon eltérő kultúrába bepillantást nyerni.

Az országban nem igazán létezik tömegközeledés. Helyette különböző kisebb-nagyobb buszok, mikrobuszok mozgatják a turistákat a különböző programok között.
Így mi is minden nap más és más programot választotunk magunkat, amihez reggel felvettek minket a hotelnél, és estére visszahoztak. Napközben pedig élveztük a fidzsi vendégszeretetet. 

Egy gyors és látványos repülőút után, már a repülőtéren köszöntöttek minket az országra jellemző módon. Estére értünk csak a szállásra, így már csak ennek felfedezésére jutott időnk.

Másnap reggel egy kiadós reggeli után, izgatottan vártuk az első kirándulásunkat. Busszal végigjártak a megjelölt hoteleken, felvették a részvevőket és elszállítottak mindenkit a kikötőbe. Itt még volt egy kis időnk a hajó indulásáig, így lecsaptunk a jéghidegen kínált friss kókuszokra.

Hajóra szálltunk és elindultunk a célállomásunk, a South Sea Island felé. Filmekbe illő kis szigetre kalauzoltak el minket, ahol az egész napunkat töltöttük.
Kikötéskör a "szokásos" énekes köszöntéssel léptünk partra.

Ezek a kirándulások legtöbbször teljes körű szolgáltatásokat kínálnak. Így benne volt a korlátlan ital fogyasztás, ebéd, és mindenféle vízi eszközök használata. Kipróbáltuk a snorklingolást, kajakozást, a medencét, függőágyakat, a helyi gasztronómiát, és összességében csak élveztük a trópusi sziget adta fantasztikus érzést. Ebéd közben még egy kis műsort is élvezhettünk, majd fotózkodtunk a kannibál harcosok utódaikkal.

Estére kellemesen elfáradva, búcsút intettünk a szigetnek, és a naplementében visszahajóztunk és buszoztunk a szállodánkba.

Videós összefoglaló:

Hamarosan az Új-Zélandon töltött egy évünk végéhez közeledünk. De még néhány kirándulás belefér! :)

Így most Pictonba mentünk el egy hétvégére. Már az oda vezető út is fantasztikus kilátást tartogat. Ezt az utat már bejártuk, de akkor siettünk az Északi-szigetre tartó kompra. A szédítően sok kanyar miatt amúgy is meg kell állni pihenni, de a látvány miatt érdemes is volt.

Picton biztosítja az északi és déli szigetet összekötő kompjáratok kikötőhelyét. Így amikor Nelson felöl beérkeztünk a városba, az első látványosság a kikötő, ahol éppen láthattuk az érkező komp "beparkolását".

Innen elmentünk a város melletti földnyúlványra túrázni egyet. Pompás kilátás nyílt a vízre, a szomszédos hegyekre. Komoly logisztikának és számolásnak köszönhetően éppen a földnyelv végén voltunk amikor odaért egy Wellongtonba tartó komp. Mázlink volt, na :)

Estére egy remek szállást találtunk, kilátással a kikötőtre. Kicsit még körbejártuk az egyuccás belvárost és a Picton Memorial Parkot. Az 5000 fős városban számtalan étterem, szuvenír shop, pub várta az utazókat.

Másnap elindultunk visszafelé, útba ejtve néhány kiránduló és piknikező helyet.

Végül megálltunk megnézni egy korai telepesek által épített kunyhót. Bekukkanthattunk a berendezett szobákba, hogy milyen körülmények között éltek itt Új-zélendon a 19 század végén.

Ismét Új-Zéland déli szigetének legészakibb pontja felé vettük az irányt. Korábban csak ezt a pontot néztük meg és túráztunk egy jót. (Cape Farewell)

Most azonban egy picivel tovább merészkedve a napunkat a mellette lévő Wharariki Beachen töltöttük. A parkolóban találkoztunk pávákkal és kacsákkal is. Még simizni is hagyták magukat pár potya falat reményében. A repülj páva bemutató után egy rövid sétával elértünk a partra.

Cipőinket ledobva élveztük a sziklák között hullámzó (pár fokos) vizet, a sok-sok felfedezni való járatot és elképesztő látványt a naplementében. Sokaknak ismerős lehet a parti sziklák formája a Windows 10 egyik háttérképéről :)
A látvány sokkal jobb mint monitoron. Órákat bóklásztunk a homokban.

Másnap a Golden Bay másik gyöngyszemét fedeztük fel. Egy hosszabb túrázásra indultunk a Rawhiti barlanghoz. Az igencsak emelkedős út végére kifulladva, de lenyűgözve szemléltük a barlang tágas bejárati csarnokát betöltő milliónyi cseppkövet. Ez a barlang is szabadon látogatható.

Nem messze innen megnéztük még a The Grove Scenic Reservet is. Ez egy rövid, de annál látványosabb szikla labirintus. Számos kis ösvényen fedezhetjük fel az erdőben megbújó hatalmas sziklatömböket. Ahonnan végül egy szűk szikla nyiláson kijutva csodás kilátás nyílt a környékre.

Bundabergből vissza dél felé fordultunk, és egy kimerítő autózás után megérkeztünk utolsó állomásunkra Brisbanebe. Ezzel együtt a lakóautózós kalandunk végére is értünk. Nagyon egyszerűen leadtuk szeretett járgányunkat és elfoglaltuk új szállásunkat a belvárosban. Már csak annyi időnk maradt, hogy egy rövid sétát tegyünk a belvárosban és megvacsorázzunk. Mire visszaértünk a szállásra már ránk is sötétedett.

Másnap elindultunk felfedezni Brisbanet. Ausztrália 3. legnagyobb lakosságszámú városa. Budapesthez hasonlóan szintén egy folyó szeli ketté, meglepő módon a Brisbane folyó. Itt azonban nem egyenesen átfolyik  a városon, hanem számtalan kanyarulattal teszi érdekessé. Itt is minden híd különleges, és egyedi arculatú. 
A város hatalmas területen terül el. 15 000 km2 a közigazgatási területe. Ez Magyarorszak 1/6-a.

Betértünk egy interaktív, Jurassic World Lego kiállításra. Nem csak a nevében volt interaktív! A kiállítás a film témájából vett ötleteket. Voltak hatalmas építmények, állatok minden amit elvársz. És volt az interaktív rész.
- A megépített autókkal lehetett ugratni, versenyezni.
- A "laboratóriumban" fosszíliákat lehetett kirakni. Közben filmes hangok, fények.
- A látogatók közös erővel raktak ki egy kb 6-7 m2-es hatalmas képet.

Pár városkép.

A város szívében van egy ingyenes homokos strand. Vízimentővel, medencékkel, fákkal, ülőhelyekkel, íbiszekkel. Nem hagyhattuk ki ezt sem :)

A Brisbane feliratot sem hagyhattuk ki. Sajnos nagyon kevés idő jutott a városra, sokkal többet érdemelne. De nem tudtunk mit tenni másnap kora reggel indulnunk kellett. 

 Hajnali kilátás a szállásról.

Elértünk utazásunk legészakibb részére, Bundebergbe. Itt már valóban nyáriasabb lett az idő, és a tenger hőmérséklete is kellemesebb.

Első nap meglátogattuk a város botanikus kertjét. Gazdag élővilággal rendelkezik, így nagyon sok vizi, vízparti állattal találkoztunk. Kacsákkal, ludakkal, íbiszekkel, vízityúkokkal, vízi agámákkal. 

A parkban elköltött kellemes ebéd után, utunk a híres ausztrál rumfőzde felé vettük az irányt, vagyis a Bundaberg Rum központjába. Az ide vezető úton láttuk a rengeteg cukornádültetvényt, és a földeket behálózó kisvasút rendszert, amivel az üzembe szállítják a learatott termést.
Az üzem teljesen automatán üzemel. A látogatókat vezető embereken kívül sehol nem volt senki. A túravezetők szépen végigvezettek minket a készítési fázisokon, kezdve a melasz készítéstől a főzésig. Látták, hogy szakértők vagyunk, így kóstoltunk is. :) 

A gyerekekre gondolva a rumfőzde után a híres ausztrál üdítő üzemet is meglátogattuk. A gyömbér söréről híres üzem ma már rengeted új ízt is kínál. Ebből is megkóstoltunk párat, nem mind nyerte el a tetszésünk. :)

Másnap reggel hajóra pattantunk. A szél fújt, a Korall-tenger hullámzott az emberek hánykolódtak.

3 óra vad fel-le hullámzás után megérkeztünk a Nagy-korallzátonyhoz. Sem a fénykép, sem a videó nem adja vissza a látványt.

A merülések után ebéd majd egy korallszigeten is sétáltunk. Mentünk egy kört egy üvegfenekű hajóval. És megnéztük a látványetetést egy víz alá merülő üvegszobából.

A hazaút szerencsére már sokkal simább volt. :)

A következő öt napban folytattuk utunkat a kék hegységtől indulva, fel észak felé, egészen Bundabergig. Néhány esős napot kivéve csodás időnk volt. Az új-zélandi ősz után kellemes volt az Ausztrál ősz, ami inkább kellemes nyári meleg volt.

Számos fantasztikus helyet bejártunk az utunk során, nagyon sok izgalmas dologgal találkoztunk. Így csak egy tömörített változatot mesélünk el, a legizgalmasabb pontokról.

- Australian Reptile Park: Találkozhattunk az Ausztráliában élő állatfajokkal. Egészen közelről láthattunk aligátorokat, tasmán ördögöt, koalákat, teknősöket, dingókat, krokodilt, wombatot. És ami a legnagyobb élményt jelentette, hogy simogathattunk kengurukat. A látogatók között békésen ugráló kenguruk elfogadtak minden kedveskedő simogatást, vakarászást.

- Hunter Valley borvidék: Ausztrália egyik híres borvidéke, ahol számos kisebb-nagyobb borászat kínál kóstolási lehetőséget az érdeklődőknek. Itt kiválasztottuk egy családi pincészetet, és végig próbáltuk a teljes repertoárjukat. Mellé helyi termelői finomságokkal.

- Cápa és rája simogató (Irukandji Shark & Ray Encounters): Újabb nem mindennapi élményben lehetett részünk, ahogy a rájákkal vagy éppen cápákkal teli medencékben megérinteni ezeket a csodás teremtményeket. Különleges érzés volt a rájákat és cápákat végigsimítani, megpaskolni vagy csak gyönyörködni bennük közvetlen lközelről. És persze volt olyan is amiko lesből átúsztak át rajtunk.

- Anna Bay: Kis tengerparti élmény a Tasmán tenger másik oldaláról. Ahol még tevéket is láttunk! :) És az esti szálláshelyünk, vacsora készítéssel.

- Koala Hospital: Nagy hangsúlyt fektetnek a koalák védelmére. Korábban jóval nagyobb életterük volt. Ennek lecsökkenésével, igyekeznek a megmaradt részeken óvni őket. Egy sérült koalákat ápoló kórházban jártunk, ahol megnézhettük a lábadozó kis betegeket. Nem messze innen kinéztünk a tengerpartra is, ahol egy nagyon kellemes sétautat találtunk.

- Crystal Castle: Az erdő mélyén, kis kanyargós utak végén egy igazi gyöngyszemre, vagyis inkább kristályra bukkantunk! A világ legnagyobb kristályainak, geodáinak otthont adó kertben bolyongtunk, ahol akkora geoda is van, amibe bele lehet ülni.. Nagyon látványos a rengeteg kristályképződmény, a csodás kertben, némi keleti vallási és kultúrális elemekkel tarkítva. Igazi spirituális központ!

- Sunshine Coast: Egy kis útközbeni pihenőpontnak megálltunk ezen a tengerparton is, ami híres nyaralóközpont.

Innen már a túránk legészakibb pontja, Bundaberg felé vettük az irányt.