Egy év Új-Zélandon

Egy év Új-Zélandon

Fiji, a kannibálok földje 3.

2024. június 28. - sscchhtt

A következő napon egy újabb szigetre látogattunk el, a Likura Island-re. Ez a fő sziget másik oldalán található, így először egy hosszabb buszos út során kis ízelítőt kaptunk a vidéki Fiji-ből is. Végül megérkeztünk a kikötőbe, amely a sziget egy beljebbi pontján található. Innen egy kis hajóra szállva a Tuva folyó kanyarulataink mentünk végig, egészen a torkolatig, és végül át a közeli szigetre, a célállomásunkra. 

Itt is számos programmal szórakoztattak minket, és ismertettek meg a fiji kultúrával. Részt vehettünk egy kókusz dió show-n, ahol bemutatták a felbontásától az elkészítéséig tartó folyamatot. Természetesen kóstolással a végén.

A sziget itt is pazar pihenési lehetőségeket tartogatott, köztük a belső medence, a pálmafák alatti függőágyak, snorklingolás, kajakozás. 

Az ebédünket a helyi hagyományokhoz híven egy földbe vájt üregbe sütötték meg, rajta parázzsal. Ezen még ebéd előtt megmutatták a tűzön járást is. 

Ebéd  közben ismét egy táncos és énekes műsorral szórakoztattak. Most egy kicsit modernebb köntösbe bújtatva.

 A nap végét egy jópofa rákversennyel zártuk, ahol mindenki kapott egy számot, hogy melyik rákért szurkol. A megszámozott rákokat kiengedték a megrajzolt kör közepén, ahonnan versengve indultak el kifelé. A három leggyorsabb rák 'gazdája' jutalomba részesült. Szerencsés számválasztásunk után Tibi és Peti rákja is feljutott a dobogóra, így egy-egy kagylónyaklánc lett a nyereményük.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egyevujzelandon.blog.hu/api/trackback/id/tr7418434633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása